A szeptember első felében megrendezett budapesti triatlon világbajnokság nagyot lendített a fővárosi szállodák forgalmán. A Magyar Szállodaszövetség adatai szerint a triatlon vb idején a budapesti szállodák szobafoglaltsága 85,8 százalékot ért el, ami 14,4 százalékponttal magasabb 2009 szeptembere ugyanazon napjai szobafoglaltságának – írja a Turizmus Online.
Az MSZSZ becslése szerint a szeptember 8-a és 12-e között megrendezett triatlon világbajnokság mintegy 15 látogatót vonzott a magyar fővárosba, amelynek köszönhetően a hotelek kihasználtsága is az éves átlagon felül alakult.
Az átlag szobaár a triatlon vb alatt 16.320 forint volt, ami 1,1 százalékkal magasabb 2009 ugyanezen időszakának átlagáránál, illetve 10,5 százalék ponttal haladja meg a budapesti szállodák 2010 szeptemberi átlagárát.

Különösen a magasabb szobafoglaltságnak,
s a minimális mértékben emelkedő átlagárnak köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a RevPAR - egy kiadható szobára jutó árbevétel - mutató is. Ez 13.920 forint volt a triatlon vb idején, s így 20,4 százalékkal meghaladta 2009 hasonló időszakát, illetve 20,3 százalékkal az idei teljes szeptember szállodai RevPAR mutatóját.

A triatlon vb – hasonlóan az idei budapesti Úszó EB-hez, a Forma1 autóversenyhez -, ismételten igazolta a nagy nemzetközi vonzóképességű események pozitív hatását a szállodák üzletmenetére.

Nemzetközi korrekciós nyomás alatt gyengül a forint: az eurót szerdán délelőtt fél tízkor 275,74 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délutáni 274,81 forintos, és a szerdára virradóan a nemzetközi kereskedelemben jellemző 274,50 forint körüli jegyzések után. A hét elején korrekciós szakasz vette kezdetét a nemzetközi devizapiacokon, melynek sodrását a hosszas gyengülés után erősödésnek indult dollár adja. A dollárt a Fed által beharangozott gazdaságösztönző célú mennyiségi monetáris enyhítés gyengítette, ami gyakorlatilag a bankrendszerbe pumpált és pénzpiaci befektetésekre rendelkezésre álló pénzmennyiség növelését jelenti.

 

Nemzetközi korrekciós nyomás alatt gyengül a forint: az eurót szerdán délelőtt fél tízkor 275,74 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délutáni 274,81 forintos, és a szerdára virradóan a nemzetközi kereskedelemben jellemző 274,50 forint körüli jegyzések után. A hét elején korrekciós szakasz vette kezdetét a nemzetközi devizapiacokon, melynek sodrását a hosszas gyengülés után erősödésnek indult dollár adja. A dollárt a Fed által beharangozott gazdaságösztönző célú mennyiségi monetáris enyhítés gyengítette, ami gyakorlatilag a bankrendszerbe pumpált és pénzpiaci befektetésekre rendelkezésre álló pénzmennyiség növelését jelenti.

A piacokon erősödik a felismerés, hogy túlzott reményeket tápláltak a mennyiségi monetáris enyhítés nagyságrendjét illetően, ezért megindult a korábban felvett pozíciók visszarendezése, így a dollár erősödni kezdett a főbb devizákkal szemben. A Wall Street Journal értesülése szerint a Fed kötvényvásárlási programja néhány száz milliárd dolláros nagyságrendű lehet, szemben az ezer milliárdos piaci várakozásokkal.

 

A feltörekvő piaci devizákkal együtt a forint is gyengülni kezdett a mostani nemzetközi korrekciós szakaszban azzal párhuzamosan, hogy a devizapiacokon csökkent a befektetői érdeklődés a kockázatosabb deviza eszközök iránt.

 

A piacon változatlanul 271 és 277 forint közötti euró jegyzéseket várnak a hét hátralévő részére.

 

A dollárt 200,24 forinton jegyzik 1,3780 dolláros euró jegyzés mellett. Kedden délután a jegyzések 198,11 forinton, illetve 1,3882 dolláron álltak.

 

A svájci frankot 202,36 forinton jegyzik 201,63 forinttal, az eurót pedig 1,3633 svájci frankon 1,3627 frankkal szemben.

 

Száz japán jen jegyzése 244,40 forinton áll 243,68 forint után.

Egykulcsos, 16 százalékos szja, növekvő, több gyerek után jelentősen megugró családi adókedvezmény, kevesebb adóbevallás. Benyújtotta az új adótörvényeket a kormány. Ismerje meg a részleteket!
Benyújtotta a parlamentnek a 2011-es adótörvény-javaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton, a javaslat szövegét itt olvashatja (pdf).

 

A javaslat szerint a jelenlegi sávos személyi jövedelemadó-rendszert felváltja az egykulcsos adózás, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos adót fizetnek. Az adójóváírás megmarad, de szigorúbb feltételekkel vehető igénybe. Az eddigi 15 100 forint helyett 12 100 forint igényelhető majd vissza 2011-től havonta. A kedvezményt, amely gyakorlatilag a minimálbér adómentességét biztosítja, évi 2 millió 750 ezer forintos jövedelemig teljesen, efölött 3 millió 960 ezer forintig csökkenő mértékben vehető igénybe.

 

A törvényjavaslat szerint a kormány jelentősen növeli a családi adókedvezményt, amelyet az adóalap csökkentésére lehet használni. A javaslat szerint egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három vagy több eltartott esetén 206 250 forintot le lehet vonni havonta és eltartottanként az adóalapból. Eltartottnak számít a gyerekeken kívül a fogantatás utáni 91. naptól a magzat is, illetve a saját jogon családi pótlékra jogosultak, illetve a rokkantsági járadékban részesülők is.

Nemcsak a személyi jövedelemadó kulcsa módosul 16 százalékra, de a többi - összevont adóalapba tartozó és a külön adózó - jövedelemé is. Eszerint az osztalék is az egységes kulcs hatálya alá kerül, amely eddig két külön kulccsal szerepelt a szabályozásban: az úgynevezett szabályozott piacnak minősülő országból származó osztalék kulcsa 10, minden másé 25 százalék volt. Ez azt is jelenti, hogy az európai minősített piacról (például a londoni tőzsdéről) származó osztalék adókulcsa emelkedik, az árfolyamnyereség 25 százalékos kulcsa pedig csökken.

 

Egyelőre megmarad az úgynevezett szuperbruttósítás rendszere, amely szerint az adóalapot a járulékterhekkel növelni kell, vagyis lényegében 1,27-tel meg kell szorozni. A törvényjavaslat ugyanakkor rögzíti, hogy 2012-ben ez a szorzó felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

 

Az indoklás szerint "a módosítások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása, az adózás jelentős egyszerűsítése". A javaslat szerint az arányos egykulcsos adórendszer miatt jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, és bővül azok köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Nem kell adóbevallást benyújtani például annak, aki munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, ha a kifizető (a munkaadója) az adóelőleget pontosan állapította meg, és a magánszemély nem számol el költséget, illetve nincs más, bevallásköteles jövedelme.

A jogszabály akkor lép életbe, ha a parlamenti képviselők fele megszavazza azt. Mivel a Fidesznek és a KDNP-nek több mint kétharmados többsége van a parlamentben, az adótörvények módosítása várhatóan nem ütközik majd akadályba.

 

Ha az egyes adófajtákat érintő változásokra részletesen is kíváncsi, olvassa el alábbi cikkeinket:

Így változik az szja 2011-től

Így változnak a béren kívüli juttatások 2011-től

Így változnak a vállalkozásokat érintő adók

 

Söralátétnyi bevallást ígértek

 

Az adórendszer átalakítása már az országgyűlési választások előtt is a Fidesz egyik legfontosabb ígérete volt. Orbán Viktor a kormány első akciótervének ismertetésekor beszélt az adózással kapcsolatos terveikről is. Akkor azt ígérte, két év alatt egykulcsos családi adózást vezet be a kormány, az szja kulcsa egységesen 16 százalék lesz. A júniusi bejelentés óta is csak az ez az egy szám volt ismert a jövő évi adórendszerből. A kormány tagjai arról is többször nyilatkoztak, hogy megszüntetik az adójóváírás lehetőségét is, de nem beszéltek arról, hogy ezt hogyan, mennyi idő alatt vezetik ki az adórendszerből.

Bár korábban Orbán épp azzal érvelt az, az egykulcsos adórendszer ellen, hogy ebben nem lehet érvényesíteni a családi adózás szempontjait, az első akcióterv bejelentésekor azt mondta, hogy össze tudják egyeztetni a kettőt. Orbán Viktor azt ígérte, az új adórendszer a családi, egykulcsos adózás miatt igazságosabb lesz, mint a jelenlegi, és jóval egyszerűbb is. A miniszterelnök többször példálózott azzal, hogy az adóbevallás egy söralátét nagyságú papíron el fog férni.

 

forrás:
http://www.origo.hu/itthon/20101016-benyujtotta-az-uj-adotorvenyeket-a-kormany.html

Eltilthat több tízezer sofőrt autója használatától a budapesti főpolgármester, ha szmogriadót indokol a levegő minősége. Az autósok többsége - mint videónkból is kiderül - nem ismeri a rendszám helyett matricaszín szerinti korlátozást. Cikkünkből kiderül, miként módosult a szmogrendelet, kiket fenyeget a 100 ezer forintos bírság, és milyen kérdéseket hagy nyitva a jogszabály.

 

Fogalma sincs a fekete és piros matricás budapesti autósok többségének arról, hogy akár el is tilthatja őket kocsijuk használatától az új főpolgármester, ha rossz a főváros levegőminősége. Nem véletlen: a szmogriadó-rendeletet a nyár közepén módosították, az előző városvezetés pedig nem végzett érdemi tájékoztatást a változást követően, holott akár százezreket is érinthet egy-egy korlátozás. Szmogriadó idején korábban úgy szűkíthette a járműforgalmat Demszky Gábor, hogy egyik nap a páros-, míg a másikon a páratlan rendszámú járműveknek tilthatta meg a közlekedést.

Érdekes kérései lehetnek Tarlósnak

 

A változtatás lényege, hogy ma már a járművek környezetvédelmi tulajdonságaihoz köti a rendelet, mely autók járhatnak szmogriadó idején is a fővárosi utakon, és melyek nem. A korlátozás szemmel is jól látható alapja a járművek hátsó rendszámtábláján lévő színes, hatszögletű plakett lesz, ez azt mutatja, hogy mennyire környezetbarát avagy -szennyező a jármű. (Elvileg - a témával külön cikkben foglalkozunk majd.)

A bizonyos határérték feletti levegő-szennyezettségnél elrendelt szmogriadó idején a fekete és piros plakettel ellátott járművek közlekedését tilthatja meg Tarlós István, a kék és a zöld matricás kocsik akkor is közlekedhetnek. Rengeteg autó jár sárga matricával, ezek használatát jelenleg nem korlátozza a rendelet, tulajdonosaiknak viszont fel kell készülniük, hogy a soron következő műszaki vizsga során elveszítik ezt a színt, és fekete vagy piros matricát kapnak majd - tehát ők sem autózhatnak majd szmogriadókor Budapesten.

 

Újdonság, hogy a riasztási fokozatban nem csak tilthat, de ha úgy ítéli meg a légszennyezettség mértékét, kérhet is a főpolgármester. A jogszabály szerint kérheti "az üzemanyagtöltő állomások használatának - elsősorban 10-18 óra közötti - szüneteltetését", emellett "az egyéni gépjárműhasználat szüneteltetését".

Kérheti továbbá a gépjárművek "indokolatlan - álló helyzetben történő - alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését", és azt, hogy a sofőrök "csökkentsék járművük haladási sebességét 20 kilométer/órával, kivéve ott, ahol 30 kilométer/óra vagy annál kisebb a megengedett maximális sebesség". Arról nem szól a jogszabály, mi történik akkor, ha valaki nem tesz eleget a kérésnek.

Kiket nem büntetnek meg biztosan?

 

A korlátozást megszegő renitensek 100 ezer forintos pénzbírságra számíthatnak (a 2009-es budapesti szmogriadónál még hiányzott a szankció), ugyanakkor számos kivételt sorol a fekete-piros matricás szabály alól a rendelet. Járhatnak a helyi, helyközi és távolsági közlekedési járművek, a taxik, a megkülönböztető hang és fényjelzéssel felszerelt járművek, egyben a közéjük fogott járműoszlopok is, a DT rendszámos diplomáciai és konzuli autók.

Szintén közlekedhetnek a hivatalos betegszállító járművek, az orvosok és ügyeletek kocsijai, valamint a kórházi és járóbeteg-ellátásra, kezelésre beutalt, előjegyzett beteget szállító gépjárművek, és az érvényes mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező autók. Nem korlátozzák a kommunális feladatot végző járműveket (úttisztítók, vízellátók, kéményseprők, hótakarítók, villamos- és gázenergia-ellátók stb.), ahogyan a halott- és a pénzszállítókat sem.

 

Lehet szmogriadó idején arra jogosultaknak elromlott járművet vontatni, közlekedhetnek a fővárosi és Pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szervek, valamint a honvédség, a rendvédelmi szervek, a közterület-felügyelet, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI autói. Külön megemlíti a jogszabály kivételként az élelmiszer-áruszállító járművek célforgalmát.

Problémát okozhat a szabálykövetés is

Amint látható, alaposan összeszedte a jogalkotó a főváros napi működtetésében résztvevő intézetek járműveit, mégis számos olyan helyzetet hozhat az élet, amikor talán nem kellene megbüntetni a piros-fekete matricás autóval a szmogriadó idején. Mondjuk azokat, akik a hirtelen rosszul lett, vagy éppen szülő családtagjukat az övezeten belül lévő kórházba szállítanák idősebb járművükkel.

 

Néhány kérdés is megválaszolatlan maradt. Például hová tudják letenni ezerszámra az autóikat azok a szabálykövető emberek, akik vidékről autóznának be a belvárosi munkahelyükre? A város határán, a tömegközlekedési megállóknál elhelyezett - amúgy is zsúfolt - néhány P+R parkoló nyilván nem elégséges erre. Szintén zsúfoltak reggelenként a Budapestre beérkező helyközi buszok is, ezek sem tudnak a jelenlegi menetrend szerint normális utazási komfortot biztosítani azoknak a hirtelen megjelent plusz utasoknak, akik úgy döntenek, hogy egyáltalán nem ülnek autóba.

 

Vizsgálja az Alkotmánybíróság

 

Hevesen tiltakozott a rendelet nyári módosítása ellen a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezet. Helyes ugyan szerintük a megközelítés, hogy a rendszám számjegyei helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján korlátozzanak, de az új rendszer szerintük csupán a járművek elhanyagolható számát érintené. A módosítás előterjesztője, Ikvai-Szabó Imre akkori főpolgármester-helyettes azt mondta erre, hogy éppen azért éri meg a páros-páratlan rendszer lecserélése, mert így kevesebb autóst kell korlátozni, míg a környezeti haszon legalább ugyanakkora lenne. Ráadásul az intézkedés arányosabbá válna, mert azokat korlátozná, akik járműveikkel nagyobb mértékben járultak hozzá a szennyezett állapothoz.
A Fővárosi Közgyűlés júliusban egyhangúlag fogadta el a rendelet-módostást, azóta viszont új pártok jelentek meg a városházán, sőt új vezetése van Budapestnek. Szeptember végén az LMP bejelentette, hogy a rendelet megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól, Jávor Benedek szerint azért, mert állítása szerint a fekete és piros matricás járművek a fővárosi forgalomnak kevesebb mint tíz százalékát teszik ki, vagyis szerinte alig csökkenne korlátozásukkal a légszennyezettség.

Velük ellentétben a Jobbik az egész szmogriadós korlátozást elutasítja, "a tervezett dugódíjjal együtt". Arra a kérdésünkre, hogy mi a kifogásuk ezzel kapcsolatban, a közlekedési programjukért felelős Szabó György úgy felelt, egyelőre nem áll a rendelkezésünkre megfelelő adat ahhoz, hogy erre válaszoljanak.

 

Hamarosan megtudjuk, mit akar Tarlós

 

Persze a legnagyobb kérdés az, hogy a módosítást a nyáron megszavazó Fidesz színeiben a várost irányító Tarlós István és csapata meghagyja-e a jelenlegi formájában a rendeletet. Mindjárt a választás másnapján hosszú kérdéssort küldtünk nekik a szmogriadóval kapcsolatos kérdéseinkkel, amelyekre - ígéretet kaptunk rá - György István, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes válaszol majd.

(Amint megérkeznek György István válaszai, folytatjuk a témát.)

 

Korlátozhatják a sárga matricás kocsikat is, jöhet az többhónapos behajtási tilalom

Ahogyan említettük, jelenleg hatályos formájában a sárga matricás kocsik közlekedhetnek a szmogriadós korlátozás idején, de nem biztos, hogy ez így marad. A jogszabály "szmoghelyzet kialakulásának megelőzése" című második fejezetében ugyanis az olvasható, hogy "a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott (a továbbiakban: kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó) gépjárművek forgalma tilos október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban" a tágan értelmezett belvároson belül - erről korábban bővebben írtunk.

 

forrás: http://www.origo.hu/auto/20101013-nem-ismerik-a-szmogriado-rendeletet-a-budapesti-autosok.html